A passzív dohányzás / A csendes gyilkos
A passzív dohányzás
Önkéntelen dohányzás
600.000 halott évente
Ártatlanul...
Nincs még 40 éve, hogy a világ egyáltalán ráébredt arra: a dohányzás ártalmas. Azóta egyre több és egyre nagyobb ívű kutatások és kísérletek sora készül a legnépszerűbb szenvedély káros hatásainak felfedezésére. Mára már mindenki tudja, hogy a cigaretta okozta betegségeket felsorolni is nehéz lenne: az összes daganatos haláleset 30, míg a tüdőrák 90 százalékát okozza, hogy csupán a legnagyobb számokat említsük. Viszonylag új felfedezés azonban, hogy a dohányzás nemcsak annak az egészségét károsítja, aki a cigarettát elszívja, hanem azét is, aki egy légtérben van vele. Ezt a jelenséget hívják passzív dohányzásnak: egyre több és több káros hatását fedezik fel a kutatók. A helyzet a figyelemfelhívó kampányok ellenére sem javul, sőt romlik: világszerte mind többen szoknak rá a cigarettára.
Miért káros?
A cigaretta akkor is füstöl, amikor éppen nem szívják, így a kibocsátott füst háromnegyede nem magát a dohányzót, hanem a környezetét mérgezi. Ráadásul ez a füst a parázsból származik, így szűretlen és sokkal mérgezőbb, mint a beszívott adag. Természetesen a káros hatások mértéke függ a mérgezés dózisától: a legrosszabb az az eset, amikor valaki gyermekkorától éveken át dohányosokkal él egy háztartásban. A konkrét mérgezés függ attól, hányan füstölnek a nem dohányzóval egy légtérben, és hogy milyen a helyiség szellőzése.
A dohányfüstben körülbelül 40 különböző méreganyagot különítettek el a kutatások – köztük több, úgynevezett karcinogén bizonyítottan rákkeltő. Ezekből a passzív dohányos ugyanannyit lélegez be, mint az aktív.
A számok tükrében
A passzív dohányzás a WHO legutóbbi adatai szerint világszerte évente 600 ezer halálos áldozatot követel: minden századik ember tehát más, a környezetében dohányzó mérgezéséből fakadóan hal meg. Az elszenvedők egyharmada gyermek: az ő egészségükre a legkárosabb az önkéntelenül beszívott füst. A gyerekek 40, a férfiak 35 és a nők 33 százaléka szándékán és akaratán kívül kénytelen cigarettafüstöt belélegezni napról napra.
Káros hatások
A passzív dohányzónak számolnia kell a füstnek csaknem minden káros hatásával, amivel magának az aktív dohányzónak szembe kell néznie. Azonkívül, hogy a dohányfüstös légtérben élő nem dohányos gyakran fejfájástól, a szeme égő fájdalmától, légzési nehézségektől, köhögéstől, valamint szédüléstől szenved, nem beszélve a ruha és a haj szagának kellemetlen hatásairól, a hosszú távon romboló effektusok jóval súlyosabbak. A felnőttkori asztma és allergia tüneteit súlyosan rontja, gyerekeknél pedig elősegíti ezen betegségek kialakulását. Felnőtteknek tüdőrákot, stroke-ot, szívbetegségeket és szívrohamot, érelmeszesedést okozhat, különösen káros lehet a várandós nők számára, de a füst gyerekek körében rombol a leghatékonyabban. Náluk elősegítheti későbbi daganatos betegségek kialakulását, halláskárosodást, légzési betegségeket, vérkeringési problémákat idézhet elő, illetve ronthatja a meglévőket, de különböző viselkedészavarokkal is kapcsolatba hozták már gyerekek passzív dohányzását.
Nem csak magadnak ártasz!
Káros szenvedélye kapcsán rengeteg dohányos hivatkozik arra, hogy ő maga dönt sorsáról, így egészsége megrontásáról is. Nyilvánvaló azonban, hogy a dohányzásra ez nem áll: aki 20 éven át dohányfüstös munkahelyen dolgozik, legalább olyan mértékben van kitéve a füst mérgező hatásainak, mint az, aki a cigarettát elszívja.
A dohányosok többsége jellemzően 10-13 éves korban kezd el cigarettázni. Felmérések szerint a korosztály harmada, fele elismeri, hogy legalább alkalomszerűen cigarettázik. Korábban erős férfi dominancia volt tapasztalható a dohányosok körében, azonban az utóbbi évtizedekben a nők körében is egyre inkább divat a dohányzás, talán az egyenjogúság iránti igény egyik vadhajtásaként. Így fordulhat elő, hogy míg férfiaknál mérsékelt csökkenés észlelhető a dohányosok számában, addig a nők körében inkább emelkedett a dohányosok száma. Míg Magyarországon az 1980-as években a férfiak majd 50 százaléka dohányzott, a nőknek ugyanakkor csak kb. 20 százaléka, addig napjainkra a férfiak kb. 30-40 százaléka, a nők 25-30 százaléka cigarettázik, miközben évek óta hazánk áll a tüdőrákos halálozási lista élén.
A passzív dohányzás árt a magzatnak!
A passzív dohányosok körülbelül egy százalékát szívják be annak a füstmennyiségnek, amely az aktívan cigarettázók tüdejébe jut, ám a tanulmány szerint ez is árt a magzatnak. A cigaretta szálló füstje számos olyan kémiai anyagot tartalmaz, amelyet a dohányzó a filteren át szív be, átszűrve. Joan Crane a tanulmány vezetője úgy véli, ezek az anyagok rontják a méhlepény vérellátását, ezáltal ártanak a magzatnak.
Egy egészségügyi adatbázisban található, mintegy 12 ezer állapotos kanadai nőre vonatkozó információt elemeztek a kutatók. A várandós kismamák 11 százaléka volt kitéve passzív dohányzásnak. A terhesség harmadik trimeszterében a dohányfüstöt passzívan beszívó nők között 0,83 százalék volt magzatuk halva születésének aránya, míg azok körében, akik környezetében nem dohányoztak csak 0,37 százalék volt ez az arány.
Ez még nem jelenti azt, hogy a dohányfüst jelenléte és a halva születés között talált összefüggés ok-okozati kapcsolat, ám más lehetséges kockázati tényezők - például az anyai életkor, alkohol- és drogfogyasztás - figyelembe vétele után is háromszor nagyobb esélye volt a halva születésnek azoknál, akik passzívan dohányoztak.
A terhességük alatt passzív dohányzásnak kitett anyák újszülöttjei átlagosan 54 grammal kisebb súlyúak voltak, és fejkörfogatuk is kisebb volt átlagosan 0,24 centiméterrel.
Forrás: Webbeteg